Madárfejű Lajcsika a budapesti Városligetben

Lajcsika és Gyula

Ki volt Madárfejű Lajcsika?

A két világháború közti Budapest lakosai fogékonyak voltak a csodákra, szenzációkra. Korábban nem tapasztalt igény mutatkozott a mutatványosokra, megszaporodtak a szélhámosságok. A társadalmi feszültségek a Vurstliban és az Orfeumban oldódtak legjobban. A sok lenyűgöző csoda közepette Madárfejű Lajcsika volt a legnagyobb sztár, Szilágyi György szavaival élve „a mesügék csapatának zászlóvivője”. A madárfiú szereplésének leírása és életének rekonstruált története következik alább, korabeli forrásokból és későbbi feldolgozásokból bőven merítve.

Fényes Gyula és Lajcsika kikocsikázik

Budapest – 1925. Ezerkilencszázhuszonöt nyarának egy verőfényes délutánján a közeli autókölcsönző díszes Ford automobiljait megcsúfolva egy valódi csacsifogat gördült végig a Városliget mutatványos bódéi között. A bakon peckesen, nagy hasát düllesztve ott feszített Fényes Gyula impresszárió (ő hívta így magát!), mögötte pedig egy lepellel letakart gyermekforma alak ült. A járókelők mind megtorpantak az úgynevezett impresszárió kiáltozása hallatán: „Höölgyek, Urrrraak! Szenzációóóó! Itt látható Lajcsika, a madárfejű gyermek! Látható a The American Weltshau-ban!”

Akkoriban a kikapcsolódni vágyó budapesti polgárok már hozzá voltak szokva a fura, olykor rémisztő teremtményekhez. Városszerte ismerték a Liget különféle bódéit és előadósátrait, köztük a Fényes Gyula-féle The American Weltshau nevű műintézményt. (A név önmagában is megér egy rácsodálkozást, angol kifejezésnek látszik, az USÁra utal, de a Welt Schau németül jelenti azt, hogy világkiállítás, ez esetben inkább világmutatvány…)

Ezeken a sűrűn látogatott helyeken olyan közismert egyének léptek fel, mint Hemperger Boriska, a száznegyven kilós óriásbaba, Háromfülű Boldizsár, no meg Maud, a kar és láb nélküli ember. Ezenkívül gyakran láthatta a közönség Lilly Butterfly-t, a tetovált nőt, valamint Hedi Kosch-t, kinek egyik fele fiú, a másik pedig kamaszlány volt, és persze ott volt még az ötméteres hajú nő is.

madárfejű lajcsika cikkhez

Madárfejű egyiptomi isten

Az intellektuálisabb jellegű érdekességek iránt érdeklődök számára is prezentáltak különlegességeket, nagy érdeklődésnek örvendtek például az Egyiptomból Székelyföldre érkezett rovásírásos (és állítólag a magyarok őstörténetét, az Arvisurát tartalmazó)  aranylemezek másolatai, valamint Cecil M. Joepardy maláj nyelven írt aforizmáinak kéziratlapjai, amelyek mellett ott voltak Karinthy Frigyes, Babits és Kosztolányi saját kezű fordításai, ezeknek egy-egy lapját 30 fillérért akár meg is vásárolhatták a gyűjtők.

Madárfejű Lajcsika azonban valamennyiüket túlszárnyalta különlegességével. Hiszen, ahogy Fényes impresszárió úr mondá vala, Lajcsika egyszerre volt ember s madár. Eme tény igen nagy rémületet keltett a Ligetbe járókban. Ott volt ugyan Okkultusz, a beszélő fej, róla azonban – a tőle frászt kapó kisgyerekek kivételével – mindenki tudta, hogy csak bűvésztrükk. Madárfejű Lajcsika más volt. Ő nem holmi trükk gyanánt vett részt a nagyérdemű szórakoztatásában. Valóságos, hamisítatlan torzszülöttként a madárfejjel világra jött gyermek története a Városliget különlegességre éhező közönsége számára nagyon is hihető volt. Nem is csoda, hogy – Fényes impresszárió legnagyobb örömére – már Lajcsika első fellépése alkalmából is a telt ház zsúfoltsága előlegezte meg a nagy bevételt.

A magárfejű gyermek múltja

Az aznap a The American Weltshau-ba bepréselődött közönség előtt Fényes impresszárió vehemens gesztusok kíséretében előadta Lajcsika történetét. Eszerint egy kis vidéki faluban bukkant rá, ahol Lajcsika igen szegény, hatgyermekes családban jött világra hetedikként. Fényes – korabeli showman módjára – egyből be is mutatta a nézőtéren helyet foglaló tisztes polgároknak Lajcsika első sorban ülő édesanyját és megszeppent testvéreit.

Ezt követően az impresszárió úr néhány tárgyat mutatott fel. Egy apró kis pléhkanalat és egy hasonló méretű villácskát. Miközben a két kis evőeszköz igen nagy álmélkodást kiváltva kézről-kézre járt a közönség soraiban, Fényes elmondta, hogy ezeket az aprócska tárgyakat Lajcsika szülei készíttették egy ügyes kezű mesteremberrel, mégpedig azért, hogy Lajcsikának legyen mivel apró kis csőrébe helyeznie étkezésekkor a számára elkészített falatkákat. Ekkor elfojtott női sikolyok hangzottak fel, és néhány meglett férfiember is elpityeregte magát.

Az evőeszközök után egy kötött sapka járt körbe, melyet édesanyja direkt Lajcsika számára készített. A sapka meglehetősen aprócska volt, és az édesanya elmondása szerint a kis Lajcsika fejmérete születése óta semmit sem változott. Az ugyanolyan apró, mint kezdetben volt, pedig már 6 éves szegényke. Az anya mondandóját velőtrázó sikoly szakította félbe. Az egyik hölgyvendég ugyanis, aki alaposan szemügyre vette a parányi sapkát, egyszer csak egy szürke színű madártollat pillantott meg benne.

A sírással küzdő közönség közt körbejárt egy parányi kendőcske is. Fényes elmondása szerint ezt a kendőt Lajcsika azért volt kénytelen az arcát eltakarva hordani, mert a vele egykorú gyermekek gyakorta csúfolták a madárcsőre miatt. Ennek azonban ma már vége, mondta Fényes, majd bejelentette, hogy örömhírrel szolgálhat közönsége számára. Madárfejű Lajcsikát ugyanis – az ő, azaz Fényes személyes közbenjárására – egy külföldi orvoscsoport megműtötte és csőrét valamint tollazatát sikerrel eltávolították. Az egyetlen, amivel nem tehettek semmit – tette hozzá Fényes teátrálisan – az Lajcsika feje volt, az továbbra is olyan parányi, mint egy madáré. Fényes ezt követően színre hívta a nap hősét.

Lajcsika madárfeje megjelenik a színen

Nyílt a függöny és betipegett Madárfejű Lajcsika. A közönség egy része sikoltozni és sírni kezdett. A rémült anyák eltakarták mellettük ülő gyermekeik szemét. A férfiak közük sokan tenyerükbe temették arcukat és úgy zokogtak. A színpadon egy hatéves forma, igen vézna, kilátszó csontozatú gyermek állt. Magassága ugyan megegyezett hasonló korú társaival, azonban a feje testmagasságához képest igen piciny, valóban madárszerű volt.

madárfejű gyermek

Microcephaliával született kamasz – illusztráció

Miután a nézők döbbenete némiképp elült, Lajcsika táncolni kezdett, majd dalokat énekelt, és verset is mondott. A produkció évekig telt házat, és biztos megélhetést biztosított – nem annyira Lajcsika, hanem az őt futtató Fényes Gyula direktor úr számára. (Fényes egyébként még Párizsban hallotta a madárfejű ember legendáját és ehhez kapóra jött neki az akkoriban igen ritka, manapság kisfejűségnek – microcephaliának – nevezett születési rendellenességgel világra jött Lajcsika.) Néhány év múlva az előadás iránti érdeklődés alábbhagyott, és így az már nem termelt kellőképpen fényes profitot Fényes Gyula számára. Ezért az impresszárió úr Lajcsikát diszkréten – kellő képzavarral fogalmazva – páros lábbal szélnek eresztette.

Ha lehet hinni a korabeli tudósításoknak, Madárfejű Lajcsika élete hátralevő részét egy koszos, omladozó alagsori lakásban töltötte. Néha étellel, ritkábban pénzzel segítették régi artisták és mutatványosok, akik még korábbról ismerték őt. Nyilvánosan csak ritkán mutatkozott, hiszen testalkata és torz feje miatt mindenütt csak kirekesztettségben volt része.

Története kapcsán érdemes megjegyeznünk, hogy ő és fentebb már említett társai (a Dömper Ellák és a Háromfülű Boldizsárok) olyanok voltak a kor közönsége számára, mint napjaink kereskedelmi televízióinak nézői számára a celebek. Ha valaki időgépet építene és elhozná korunkba Madárfejű Lajcsikát, nem kétséges, hogy hamarosan világszenzációként, mintegy sztárként lenne tálalva valamelyik országos lefedettségű kereskedelmi televíziócsatornán. Talán még a falloszával dicsekvő Benkő Dániel hírnevét is elhomályosítaná és felléphetne druszájával, Lagzi Lajcsival is közös műsorban. Rögvest elindulnának az olyan műsorok, mint a „Madárfejű Lajcsika feleséget keres”, „Madárfejű vagyok, ments meg”, „Éjjel-nappal Lajcsika Budapesten”.

Ahhoz sem fér kétség, hogy miután a televíziónézők lelkesedése alábbhagyna és a nézettségi mutatók esnének, korunk impresszáriói, a kereskedelmi tévék szerkesztői és vezetői ugyanúgy dobnák félre Lajcsikát, mint ahogy a nem túl fényes erkölcsökkel rendelkező Fényes Gyula tette annó, és Madárfejű Lajcsika ugyanoly módon szegényen, magára hagyatva halna meg még viszonylag fiatalon a két világháború közt csodákra éhes Budapesten.


budapest, városliget - Fényes és Madárfejű

A madárfejű és a menedzser

Kicsoda volt Fényes Gyula?

Lajcsika tehát igazából nem emlékeztetett semmilyen madárra és természetesen soha nem volt sem tolla, sem csőre – az erre való utalás már a szemfényvesztéshez tartozott. Bizonyos szempontból nála is érdekesebb az a figura, aki gyöngéden átöleli. A már idézett Szilágyi György szavaival: „kifejezetten hasonlít egy előrehaladott blaszfémiában szenvedő pedofil brókerre.” Szerinte akkoriban aligha akadt a Síp utcában olyan járókelő, aki tudta volna róla, hogy kicsoda. Impresszáriónak tüntette fel magát, ami nem csekély bátorságról tanúskodott. Adatai megtalálhatók a korabeli „Budapesti Czím- és Lakásjegyzékben”. Fényes Gyula mutatványos VI. Hermina-út 57. Ezek szerint mutatványos volt. Ma úgy mondanánk, hogy Madárfejű Lajcsika menedzsere. Feltehetően nem lehetett rossz üzlet, ha fantáziát látott benne. Pedig alaposan igénybe vehette a szabadidejét. Állandóan le kellett fognia a „túlmozgásos”, magyarul hiperaktív „csodagyereket”, nehogy kiugorjon a kezéből. Valószínűleg megnyugtató szavakat duruzsolt neki. „Ha megint ficánkolsz, akkora frászt kapsz Gyula bácsitól, hogy visszarepülsz az anyád kötényébe!” A gyerek értett a szóból, és egy darabig meghúzta magát Fényes Gyula gyöngéden ölelő karjaiban. Amikor az itt látható fénykép készült, akkor is eredményesen sikerülhetett lecsillapítania a megátalkodott, izgő-mozgó madárfiókát.


budapest, városliget, madárfejű lajcsika, mutatvány, fényes gyula, érdekes olvasmány

Andaxin kora, Horváth Tivadar, Radványi Ervin

Egy örökbecsű kabarédarab: Andaxin kora – Radványi Ervin humoreszkjét zseniálisan előadja: Horváth Tivadar.

A Kafkát olvas, de nem mos lábat kitételt olykor emlegetjük családilag.

Horváth Tivadar – Andaxin kora – Kabaré

Te vagy nekem az oázis. Húsz éve mondom…. Aljósa moziba megy, Aljósa atyja azelőtt kocsegár, kazánfűtő volt. Radványi Ervin humoreszkjét zseniálisan adja elő Horváth Tivadar – rádiókabaré. Andaxin 1, Andaxin 2… Birgmingham felügyelő… Kabaré monológ, andaxin, kávé, horváth tivadar, radványi ervin, te vagy nekem az oázis, kávé 1, rádiókabaré, aljósa kocsegár

Fatüzelésű Lada

fagazmeghajtasu-autoFő a leleményesség…  Kreatív ukrán autósok a magas üzemanyagárak szorításában újrafelfedezték a fatüzelésű automobilt. A fagáz meghajtású autó előnyeit hosszan ecsetelik az alábbi videófelvételen (ezek egyike a csekély károsanyag-kibocsájtás, ami kedvező fogadtatásra talál a zöldmozgalom hívei részéről). A technológia alapját az képezi, hogy a fa nagy része éghető gázokká alakító, ennek a gáznak az elégetésével pedig hőenergia nyerhető, illetve a képződő hő elektromos vagy mechanikai energiává alakítható. Az éghető gázok előállítása fából, illetve szénből már a 18. század végén megkezdődött. Ilyen mesterséges gázt használtak például az utcai közvilágításra (amikor még a lámpagyújtogató útvonala nyomán borultak fénybe az esti utcák), majd 1859-et követően, a Pennsylvániai olajmezők felfedezésével a világ gyorsan átváltott az olcsóbb és magasabb energiatartalmú olajszármazékokra.

Forrásaink szerint az első fagázzal működő autót 1901-ben Thomas Hugh Parker tervezte, és építette meg, de széles körben csak a II. világháború idején terjedt el, főként a civil lakosság körében. Ennek oka az volt – olvassuk egy szakmunkában -, hogy a háború alatt a szövetségesek és a Szovjetunió nem szállított olajat a németek által megszállt európai országokba, a helyi kevés termelést pedig a Wermacht használta föl. A megszállt Dániában a civil járművek (személyautók, traktorok, kompok, mezőgazdasági gépek) 95%-a használt fagáz generátorokat, a világon milliónál is több ilyen generátor működött.

Fagáz generátor házilag

Ukrán autósok újra felfedezték a fatüzelésű automobilt. Fagáz generátor építése házilag, a fagáz meghajtású autó előnyei. Gáz meghajtású autó, fagáz meghajtású autó, gázmeghajtás, fatüzelés, gázüzemű gépkocsi, fagáz generátor működése, építése, gázgenerátor készítés házilag.

Egy bérautó Ungváron

Előzmények: Az első budapesti autókölcsönző ||  Egy bérautó balesete << olvassa el ezeket a cikkeket is, hogy kellőképpen tájékozott legyen egy különlegesen fordulatos történet előzményeit illetően. Ugyanis mielőtt a jeles avantgárd költőhöz került volna a T-modell, kalandos múltja volt neki.

Tsúszó Sándor Fordja a Kárpátokban

Az első világháborút követően az autókölcsönzés tradícióiban úttörő szerepet játszó budapesti bérautók sokáig valamelyik állami garázsban a rozsdától mardosottan vártak szebb jövőre, majd 1924-ben váratlanul nem a karosszéria lakatosok, hanem árverő alkuszok kalapácsa alá bocsájtotta őket az üres államkassza zsebében hasztalan kotorászó magyar állam. Az addigra teljeskörűen működésképtelenné vált T-modellt potom áron Blau Ignác ungvári szatócs vásárolta meg, aki véletlenül tévedt a helyszínre (eredetileg posztóbálákat akart vásárolni üzlete számára). Vasúton vitette a még mindig mutatós Fordot Ungvárra, ahol egy Miron nevű ruszin gépkocsiszerelő újra üzemképessé tette (néhány alkatrészt maga esztergályozott, néhányat más kocsikról szedett le, de volt olyan is, amit a detroiti gyárból kellett meghozatnia). A Fordot csodálók napokig tömött sorokba verődve csüggtek tekintetükkel a Korzó utca 10-es szám alatti szatócsbolt vitrinje előtt parkírozó automobil fényezett idomjain.

És bár rendkívül büszke volt a szerzeményére, az alacsony növése miatt a volán mögül alig kilátszó Blau Ignác nem sokáig parádézhatott Ungvár utcáin a T-modellel – a csak jellemében derék egészen kis kereskedő hamarosan elhunyt (a sors tragédiája, hogy éppen egy posztóbála nyomta agyon). A kocsit Borbála nevű leánya örökölte meg, akit – ez irodalomtörténeti tény – 1929-ben a Párizsból akkor érkező Tsúszó Sándor vett nőül. Bár a Fordot hozománynak tekinthette és szabadon használhatta, ő ragaszkodott hozzá, hogy kivásárolja a családi örökségből és saját tulajdonába vegye. Valószínűleg sejtette, hogy kárpátaljai házassága nem lesz hosszú életű. Még abban az évben elváltak és Tsúszó Sándor a néhai bérautóval egyenesen Pozsonyba hajtott a magyar avantgárd oroszlánkörmeit ekkor bontogató barátaihoz.

De előtte még sokat kocsikázott kollégáival a Kárpátok kies tájain.

autokolcsonzo-tsuszo

Tsúszó Sándor és barátai útban Verecke felé egy kárpáti lucernás réten köröznek a T-modellel

A fenti képen például valószínűleg a magyar honfoglalásban címszerepet játszó Vereckei szoros felé vezető korszerű autópályáról és az akadémikus művészetszemlélet kövezett útjáról letérve kanyarognak egy lucernás rét közepén – ráadásul a történelmi kerülőre feljogosító matrica nélkül.

Bár a pilóta személye bizonyos, a személykocsi utasait teljes bizonyossággal a kép alapján nem lehet azonosítani. Kétségtelen, hogy a volánnál maga Tsúszó Sándor peckeskedik fehér ingében, jobbján a legtöbben a tanárkodása legendás színhelyére vissza-visszalátogató Szabó Dezsőt vélik felismerni. Tsúszó mögött sokak egybehangzó koronatanúsága szerint a Párizsból ugyanebben az időben hazatért Erdélyi Béla festőművész és iskolaalapító nevetgél (a két művész ekkor szoros barátságban ült egymással és mindketten Drávai Gizella beregszászi irodalmi szalonjának voltak bohém törzstagjai). A negyedik személy sajnos azonosíthatatlan, bár akadnak, akik dr. Kállay Ágost fizikatanárra és amatőr régészre tippelnek (ő az, aki az ungvári várhegy alatti saját kertjében vélte megtalálni Árpád vezér sírhelyét).

Tsúszó pozsonyi évei alatt sokat használta a hajdani autókölcsönző megbecsült T-modelljét, de amikor újabb Európa-körüli útra készült, már nem találta eléggé üzembiztosnak a hosszú túrára a szebb napokat látott bérautót. Stílusérzéke arra sarkallta, hogy újra azzá tegye a gépjárművet, ami eredetileg volt: beadta egy pozsonyi autókölcsönzőbe, ahol a legkedveltebb bárautóvá vált és egészen a német megszállásig szolgálta az utazók igényeit és az autóbérlés népszerűsítését.

A bevonuló német csapatok egyik tisztje azonban szemet vetett a még mindig gyönyörű személygépkocsira, mint hadi zsákmányt konfiskálta, és azonnal haza is küldette a fiának Berlinbe. Az elkényeztetett náci ficsúr azonban nem örült az ajándéknak – amerikai kocsi? egy ellenséges konstrukció? egy kémautó? – hamar túladott rajta.

Henry Ford hányattatott sorsú személyes ajándékának a története innen ismeretlen egészen addig, míg 2013-ban a detroiti autómúzeum elfekvő készletében megtalálták. Vélhetően a kocsi a Berlinbe bevonuló amerikai csapatok valamelyik tagjához kerülhetett, aki – leginkább érzelmi okokból – szépen és haladéktalanul visszahajókáztatta az USÁ-ba a sokat látott automobilt.

Ám a legendás csúcsmodell eddigre már igencsak megtépázódott, tulajdonosa nem vette a hasznát, hát egy merész gondolattal elküldette a Ford-gyárba, mint akkor már technikatörténeti kuriózumot. Talán titkon arra számított, ezért esetleg jutányosan hozzájuttatják egy új gépkocsihoz a legfrissebb modellek közül. De nem.

A gyárban az autómatuzsálemmel nem igazán tudtak mit kezdeni, beraktározták az elfekvő ócskaságok közé. Ezt az állományt aztán megörökölte az Amerikai Állami Autómúzeum, de az átvételkor csak futólag nézték át a gyári készletet, és csupán a működőképes vagy igazán ritka kocsikat emelték a kiállítási tárgyak sorába – az 1913-as T-modell egyik kritériumnak sem felet meg.

Egészen újbóli felfedezéséig ezért a teljes ismeretlenségben rozsdásodott a hányattatott sorsú Ford, az első budapesti autókölcsönző hajdani díszpéldánya, a történelmi idők és avantgárd utazások nagy tanúja.

SMS-ek a Salgó-polcon

salgo-polc-konyvtarak

SMS iratgyűjtemények Salgópolcokon

Kállay Labord, a szakmai körökben ismert fantaszta már hosszú ideje SMS-eket gyűjt. 19 esztendeje kerítette hatalmába a különös szenvedély, akkor történt, hogy élete első mobiltelefonjáról rövid, ám szenvedélyes szöveges üzenetet küldött szíve akkori szerelmének, amelyre rögvest válasz is érkezett. Az ifjú Labord (nota bene: akkor még Laborc volt a keresztneve) arra gondolt, mi nagy kár lenne, ha ez a két üzenet egyszer elveszne telefonjáról. 486-os számítógépébe pötyögte hát mindkettőt és  ki is nyomtatta mátrixos printerén őket. Megcímzett egy iratfűzőt: SMS ÜZENETEK VÁLTÁSA ZSUZSIKÁMMAL, s attól kezdve itt szaporodtak a lapok.

Ahogy ismerősei szaporodtak a címjegyzékben, úgy lett mappából is egyre több:  vétek lenne a másokkal váltott üzeneteket is veszni hagyni. …Midőn pedig ismerősei értesültek furcsa szenvedélyéről, gyűjteni kezdték számára az érdekesebb üzeneteket. Ő pedig egy idő után automatizálta a munkamenetet: egyenesen PC-jére töltődtek le az esemesek és a lézernyomtató már ki is köpte, ha egy A4-es megtelt.

Tizenkilenc év alatt a gyűjtemény tömeges méreteket öltött. Tárolásukra Labord külön helyiséget bérel, ahová  a csavaros észjárású Salgó Oszkár által kikísérletezett Dexion típusú polcrendszert épített hatalmas kollekciója számára. > az optimalizált cikk folytatódik

Hitchcock Budapesten

Budapest Autó- és Laptop Szerviz

Amikor Alfred Hitchcock 1960-ban Budapestre érkezett, hogy megalapítsa a Budapest Autó- és Szerviz Bérlési Konszernt, a magyar fővárosban még alig volt hagyománya a gépkocsikölcsönzésnek és szerverbérlésnek, tömegesnek pedig semmiképpen nem volt nevezhető. Ugyan a háború előtt a Városligetben Häzl „Salgó” Aurél vállalkozó már működtetett egy ilyen jellegű intézményt, de ez inkább vidámparki mulatságnak számított, semmint szolgáltatásnak, lévén az autók nem mehettek ki a városi tömegforgalomba, közlekedni velük tehát csak a Városliget sétányain lehetett – a pókeres játék laptopokat pedig csak ott helyben lehetett használni, kizárólag a rájuk telepített Texas Hold’em játékprogramok futtatásával és az előzőleg mobiltelefonra kapott titkos sms-jelszó megadásával.

Az autós szabadosság tiltásának az előzménye, hogy az egyik bérautó az Andrássy úton egy zenekari tagokat fellépésre szállító tűzoltóautóval ütközve halálos kimenetelű balesetet okozott. Hasonló galiba történt akkor is, amikor a felügyelet alól kivont egyik dedikált szerver elszabadult és a városi forgatagban telefonbetyárok által váratlan virtualizációt szenvedett.

Mivel a szocialista érában magáncégek nem működhettek, az sms-fizetéssel aktivizálható autó- és szerverbérlés pedig a maguknak évente több ezüstözött Salgó-polc felállítását is megengedő gazdag kapitalisták luxusának számított, az amerikai filmrendező cégalapítói tevékenységét a kádári bürokrácia a népi tömegekre hivatkozva minden módon igyekezett megakadályozni. A furfangos bűnügyi történetek kiagyalója azonban túljárt a szocreál eszeforgásán. Jobb híján egyetlen gerillamarketing akcióval lefoglalta a budapesti Filmgyárat.

hitchcock oroszlán budapest

A Pannónia Filmstúdióban – Hitchcock Budapesten

Alfred Hitchcocknak Budapesten nem sikerült megalapítania a Laptop Szerviz- és Autókölcsönző Vállalatot, ehelyett a Metro Goldwyn Mayer oroszlánját instruálta a Pannonia Filmgyárban. –  Vállalkozás és laptop szerviz, tömeges sms küldő szolgáltatás, autóbérlés és sofőrszolgálat, szerver kölcsönző cég, gépjármű bérlet, autókölcsönzés, szerverbérlés és cloud server hosting, virtuális szerverek, télikert építő szolgáltatás, hardver gyártás, gateway rendszerű csoportos üzenetküldés – seo tanácsadás online

Tartalommarketing Org Net

> az optimalizált cikk folytatódik