4 hasznos információ Pest megyéről

autómentés pest megye

Pest megye egyértelműen kiemelkedő szereplő országunk gazdaságában és infrastruktúrájában. Ezért az alábbi cikkben összegyűjtöttünk 4 hasznos információt Pest megyéről, ami által teljesebb képet kaphatunk a megye életéről, közigazgatásáról és közlekedéséről.

1, Pest megye elhelyezkedése

Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Pest megye Budapesttel közösen alkotja a Közép-Magyarországi Régiót. A Budapestet körülölelő Pest megye Magyarország – lakosságszámot tekintve – legnagyobb megyéje, több mint egy millió lakosával az ország népességének kb. 12%-ának ad otthont.

Pest megye területileg is a legnagyobbak közé tartozik, egész pontosan a harmadik a megyék sorában, az ország területének mintegy 7%-át foglalja el. Ez az a megye, ahol a legtöbb a legtöbb várost találhatjuk, ugyanakkor a megyének bár sok nagy települése van, de igazán nagy városa nincs.

2, Pest megye élővilága

A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak Pest megye területén. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.

Pest megye szerencsés helyzetének köszönhetően egyike a tájképileg legnagyobb változatosságot mutató megyéknek. A tájképi változatosság leginkább azt jelenti, hogy a Magyarországon előforduló alapvető domborzati formák – középhegységek, dombságok, síkságok – mind megtalálhatók a térségben.

 Pest megye tájai

  • Duna menti síkság: Vác-Pesti-Duna-völgy, Pesti-hordalékkúpsíkság, Csepeli-sík
  • Duna-Tisza közi síkvidék: Gerje-Perje-sík, Pilis-Alpári-homokhát, Kiskunsági-homokhát, Kiskunsági löszös hát
  • Mezőföld. Érd-Ercsi-hátság
  • Közép-Tisza-vidék. Jászság
  • Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság: Hatvani-sík, Tápió-vidék,
  • Dunazug-hegyvidék: Keleti-Gerecse, Etyeki-dombság, Zsámbéki-medence, Budai-hegyek, Tétényi-fennsík, Budaörsi- és Budakeszi-medence, Pilisi-hegyek, Pilisi-medencék
  • Visegrádi-hegység: Visegrádi-Dunakanyar, Visegrádi-hegység
  • Börzsöny: Központi-Börzsöny, Börzsönyi-medencék, Börzsönyi-peremhegység
  • Cserhát-vidék: Kosdi-dombság, Nézsa-Csővári-dombság, Galga-völgy, Ecskendi-dombság, Cserhátalja, Gödöllői-dombság, Monor-Irsai-dombság
  • Észak-Magyarországi-medencék: Alsó-Ipoly-völgy

3, Pest megye közigazgatása

A Pest megyei önkormányzat területi önkormányzat, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.  A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Pest Megye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és több megyei közintézmény is Budapesten, a régi pesti megyeháza épületében találhatók.

4, Pest megye közlekedése

Az ország középponti megyéjeként Pest megyében van a legtöbb fizetős útszakasz. A sugaras irányú autópálya-hálózat miatt a megyében a következő utakra kell matricát váltani:

  • M0 (bizonyos szakaszokon),
  • M1,
  • M2,
  • M3,
  • M4,
  • M5,
  • M6,
  • M7,

> az optimalizált cikk folytatódik

Fertőtlenítés az autómosóban

Klórdioxid használata klór helyett

fertőtlenítés: ClO2

Felületek fertőtlenítése: ClO2

Környezetvédelmi okokból egyre több budapesti autómosó mellőzi a klóros víz használatát a belső terek fertőtlenítésekor.

Mint tudjuk, a klór – ahogy ez a nemzetközi szervezetek definíciójában szerepel – erős baktériumölő szer, melynek alkalmazásakor az egyetlen cél az élő mikroorganizmusok kipusztítása, azaz a fertőtlenítés és sterilizálás. Fontos adalékként szerepel a vezetékes ivóvíz előállításában, hiszen a folyóból nyert nyersvíz hemzseg az egészségre veszélyt jelentő baktériumoktól, vírusoktól, gombáktól, káros egysejtűektől.

Ezt mindenki tudja. Azzal kevesebben vannak tisztában, hogy amikor klórt tartalmazó vizet fogyasztunk, az szervezetünket is rombolja, sejteket és szöveteket károsít a testünkben. Dr. Arvisura Ateis, a Harvard  Egyetem egyik igen tekintélyes kutató biológusa szerint, akinek munkáját az ENSZ Környezetvédelmi Ügynöksége is díjjal ismerte el 2021-ben, a következő állítással foglalja össze ezt a veszélyt: az ivóvíz klórszennyezése mint probléma, hasonló a levegőszennyezéshez, majd hozzáteszi: a clor áldás a fertőzések és járványok megfékezésében, ugyanakkor a modern világ legnagyobb megnyomorítója és gyilkosa! Klómészt tenni a vízbe annyi, mint időzített bombát tenni egy szülőotthon alá. Szerinte a rák, a született szívbetegségek, a korai szenilitás és az agorafóbia is a klórgázzal kezelt ivóvíz rovására írható. Az atomális formában megjelenő agresszív kémszer idő előtt megöregít minket, az öregedés olyan tüneteit okozva, mint az érelmeszesedés vagy Parkinson.

Az autómosók TwinOxide szert rendelnek

Éppen ezért az utastér, a kárpit, az ablakok fertőtlenítésében az automosó üzemek mellőzik a klórozott vezetékes vizet és ClO2 tartalmú oldatot használnak, tudva, hogy például tődőkárosodásokat a közelmúltban hozták összefüggésbe a klór felhalmozódásával a tüdőszövetekben. A jelenséget vizsgáló tanulmányok egyik legmegdöbbentőbb része, az, hogy a klórnak való káros kitettség 2/3-át a zuhanyozás közben történő gőz belégzése és a bőrön keresztül történő felszívódás jelenti. A meleg zuhany kitágítja a bőr pórusait, és lehetővé teszi a vízben lévő klór és egyéb vegyszerek gyors felszívódását.

A zuhanyozáshoz hasonló hatás ér minket, amikor az autónkat bőséges vízsugár éri, az eközben belélegzett gőz a csapvízben található vegyszerek akár ötvenszeres koncentrációját is tartalmazhatja amiatt, hogy a klór és a legtöbb egyéb szennyező anyag sokkal gyorsabban párolog, és alacsonyabb hőmérsékleten teszi ezt, mint maga a víz. Az efféle kényszerű inhalálás sokkal károsabb módja a kitettségnek, mivel a klórgáz, amit ilyenkor belélegzünk, közvetlenül a véráramba jut. Amikor szennyezett vizet iszunk, a méreganyagokat részben megszűrik a vesék és az emésztőrendszerünk. A klórgőz azonban a tüdő szöveteket közvetlenül támadja, roncsolja.

A klórgázt, mint a légutakat erősen ingerlő hatású kémiai anyagot, az I. és II. világháborúban vegyi fegyverként vetetté be.

Amikor autónkat lemosatva megcsap bennünket a permet, gondoljunk arra, a klór belégzése asztmát és bronchitist okoz, kiváltképp gyerekeknél. A vezetékes vízben jelen lévő klórnak káros kozmetikai hatása is van, megfosztja bőrünket és hajunkat a nedvességtől és a rugalmasságtól,  aki úszott már klórral kezelt vizű medencében elmondhatja, hogy milyen kellemetlen hatása volt a klóros víznek a bőrére, nyálkahártyájára,  haja minőségére.

Bizonyos megoldást jelent, ha autónk tisztán tartásához és felületeinek fertőtlenítéséhez TwinOxide szert használunk, amely eredetileg ivóvíz-kezelésre szolgál.